Spirit Selfness, spirituális önismeret

“Nem a gondolataim, az érzelmeim, az érzékszervi érzékeléseim és az élményeim vagyok. Nem az életem tartalma vagyok.

Élet vagyok. Az a tér, amelyben minden dolog történik.

Tudatosság vagyok.  A Most vagyok. ÉN VAGYOK.”

/Eckhart Tolle/

De ki az az ÉN?

Egyszer mindenkinek az életében eljön az a pillanat, amikor önmaga számára meg kell határoznia, ki is  valójában. Akár egy hirtelen felismerés,  akár éveken át érlelődő kínzó érzés, krízis kell ahhoz, hogy elkezdjen mocorogni benne a kérdés, miért is van e világon, mit is akar igazán az élettől. Mert változni, fejlődni az örömben, vidámságban, átalakulás és veszteség nélkül nem lehet.

Ekkor minden átformálódik, új értelmet nyer a létezés, mert felsejlik valami új, ami eddig nem létezett benne, egy újabb reménysugár, hogy végre helyére kerülhetnek a dolgok. Ilyenkor hív az ismeretlen misztikus vonzása, mely egyben félelemmel is teli, félelemmel, hiszen az ismeretlen egyben bizonytalan is, s ami bizonytalan, az gyökértelen, az ingoványos nem tart meg, s abban nagyobb a sérülés veszélye.

Szükséges az érzelmi “szutykok”, kötődések,  a mindig ismétlődő körbe-körbe játszmák, életleckék felismerése, elengedése és átdolgozás; a meglévő, elavult hitrendszer átértékelése, a személyiségszintű egos kérdésinek  (pl. dominancia, féltékenység, önzőség, nagyravágyás, adás-kapás) áttranszformálása.

S e változáshoz könyörtelen szembenézés kell a saját tükörbe, az álarc levetése, a meztelen igazsággal való szembenézés bátorsága, hogy olyan kép is visszanéz  majd a tükörből, ami nem fog tetszeni, a kifogások átlépése, a felelősségvállalás. Elengedhetetlen a szembenézés, a bátorság, döntés, a hit és eltökéltség,  elköteleződés, a vágy a szabad akarat, a megtalált életcél megvalósítására, rugalmasság, kitartás, tett és türelem.

Ez az önismeret, s ha ez átlépi a személyiségszintet, az egy életben való földi gondolkodást, az anyagi világ határait, s kitekint magasabb dimenziókba, a létet irányító élettörvények felé, akkor már lélekszintű, spirituális önismeretről beszélünk…s ez a cél..hazatalálni, megérkezni oda, ahonnan elindultunk, s ehhez megtalálni a saját utat, benne az életfeladatot.

S ez a folyamat különböző mértékű veszteséggel, fájdalommal is járhat,  nemcsak rossz közérzettel, érzelmi instabilitással és hullámzással, hanem akár a fizikai test konkrét kínjaival is, mely az átalakulásából eredő, az érzelmi és mentális testből elengedett ragaszkodások, félelmek, kötődések oldódásának következménye, mert az újból működő energetikai rendszer áramlása kezdetben  fizikai szinten megjelenő fájdalmakat is okozhat.

Ha az ember energetikailag tisztul, s belső csatornái finomodnak, össze tud kapcsolódni felettes Énjével-Lelkével, s elkezd “emlékezni”, hogy mi is az életfeladata, Ki is valójában, miért is jött ide a Földre, akkor megtörténik a csoda. Közelebb tud kerülni igazi, már a személyiségszinten túli Önmagához, újból felfedezi lénye tökéletességét.

Mi is az  a  Selfness?

A Selfness egy új szemlélet mód, amely életformaként a testi, lelki, szellemi harmóniát teremti meg, javítja a közérzetet,  az életminőséget, egy összefogó nyitott irányzat. Melyben benne foglaltatik ugyanúgy a testi (preventív és korrektív módszerek az egészség megelőzésére és visszaállítására, egészséges táplálkozás, mozgás), az érzelmi (sérelmek, kötődések elengedése), lelki (harmónia megteremtése, egységélmény) és szellemi (bizonyosság, bölcsesség, magasabb rendű törvények, integrál szemlélet) tényező is.

Helyet kap benne az önismeret, mely az én hosszútávú és folyamatos külső visszatükrözések általi változtatásáról, az egészséges énkép kialakításáról,  személyiség fejlesztésről, valamint a szellemi esszenciális tudatosság emeléséről szól.

Ma már tudjuk, hogy az igazi földi boldogság megéléséhez nemcsak testünket, de lelkünket, és szellemünket is táplálnunk kell, s foglalkoznunk kell a belső fejlődésünkkel, felelősséget kell vállalni a magasabb rendű esszenciánk felé való továbblépéssel, s a személyiség fejlesztésén kívül a tudat emelkedését is elő kell segítenünk.

Ehhez azonban folyamatosan csiszolnunk kell a bennünk lakozó gyémántot, tanulással, önfejlődéssel, a tanultak beépítésével és alkalmazásával, hogy folyamatosan felcsillanjon gyönyörű, összetett kristályos szerkezete, s minél finomabb, egyedibb lehessen.

Ha a személyiség fejlődni akar, s a tudatát tágítani, emelni akarja, meg kell ismernie a Szellem és a Lélek tervét is, s alázattal fejet kell hajtania a Mindenség Törvényei előtt, ki kell lépnie a fizikai én keretei közül, be kell lépnie az Egyetemes Tudás előszobájába, túl kell lépnie a halandó lét gondolatiságából. Ez a tudat evolúciója, ez a Lélek igazi terve több életen keresztül, maga a fejlődés, a tudatszint emelése.

Ehhez segít hozzá a Spirit Selfness, mely segítségével “felébredhetsz”, elindulhatsz önmagad felé, s a megértésen, saját rendszereden való “átfuttatással”, a belátáson keresztül fedezheted fel az egyetemes tanulságot, amely aztán már a tied lesz, s beépítheted életedbe, hogy ezáltal változtathasd meg azt, s így a környezetedet is.

E programot, mely egy meghatározott úton át vezet el az élettörvények feldolgozásának segítségével az ÖNMEGVALÓSÍTÁS-hoz, tanítóm, barátom Váradi Andrea  álmodta meg. Ennek szellemiségében vezetjük MI is kollégámmal, barátommal Ledniczki Gabriellával.

A program neve: Spirit Revolution* Szellemi, Tudati Áttörés

“Vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet… Tovább kell menned, hiszen dolgod van… Nem tudhatod, meddig élsz, s lesz-e egyáltalán időd eljutni utad végcéljához… Ezért menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen is. Mert vándor vagy” Márai Sándor